Jugoszlávia felbomlása egy időben zajlott a nagy kelet-európai átrendeződéssel és a Szovjetunió összeomlásával.
A hat nyugat-balkáni ország szövetsége már Josip Broz Tito egykori partizánvezér 1980-ban bekövetkező halála után lazulni kezdett. A horvátok és szlovénok részéről a szerb dominancia iránti ellenérzés egyre több feszültséget okozott, amit súlyosbított, hogy az évtized végén az egyes tagköztársaságok élére nacionalista vezetők kerültek. 

                                   A horvát Tito vasmarokkal tartotta össze a délszlávok szövetségét                                         
Jugoszlávián belül az egy főre jutó nemzeti jövedelem egyenlőtlenül oszlott meg: a nyugati, tengerparttal rendelkező országok sokkal gazdagabbak voltak, mint a keletiek, így ők teherként élték meg az olyan szegény régiók támogatását, mint például a szerbek és albánok lakta............ vagy az etnikailag legvegyesebb .....................
(Készítsétek el saját térképeteket az egykori Jugoszláviáról, ahol színekkel szemléltetitek az életszínvonalbeli különbségeket)

A szlovénok és a horvátok egyre inkább hajlottak a válás fel, de utóbbiak esetében ezt az ország etnikai viszonyai bonyolulttá tették.

                                      Jugoszlávia etnikai viszonyai a polgárháború előtt

Egészítsétek ki a szöveget a miértről....

Sajnos 1991-ben nyílt fegyveres konfliktusig fajultak az események, ahol a Jugoszláviát egyben tartani kívánó hadsereg előbb megpróbálta megakadályozni a horvátok elszakadását, majd a Horvátországon belül feszültek egymásnak a felfegyverzett nacionalisták. A legvéresebb események mégis az etnikailag és vallásilag is rendkívül megosztott .....................-ban törtek ki. Minden résztvevő fél célja egy etnikailag "tiszta" terület leszakítása volt, aminek eredményét a lenti térkép mutatja.

     Bosznia-Hercegovina etnikai térképe a háború előtt és után (piros szerb, zöld bosnyák, kék horvát)

A háború során mindennapossá vált a civilek meggyilkolása, a nők ellen elkövetett tömeges nemi erőszak és az ellenség kulturális örökségeinek (templomok, mecsetek, minaretek) ok nélküli lerombolása. A legbestiálisabb esemény során a boszniai Srebrenica városában szerb fegyveresek 1995 júliusában közel 9000 (a pontos szám máig nem ismert) muszlim fiút és férfit gyilkoltak meg.

                     A serbenicai muszlim temető 25 évvel a népirtás után

Ez, illetve a szarajevói véres események odáig vezettek, hogy az USA által vezetett nemzetközi erők végre beavatkoztak és katonai erőkkel véget vetettek a polgárháborúnak, ami viszont még egyszer fellobbant, amikor....

Folytatás....

Az ország mediterrán éghajlata és fekvése miatt milliók látogatják meg a hosszú turistaszezonban. Északon viszont a magashegységekben sokkal hűvösebb az éghajlat, ide a téli időszakban érdemes sífelszereléssel érkezni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindig és mindenhol meleg van. Mivel az ország területe elég nagy, a belső – tengertől távolabb lévő – vidékeken a tél elég zord tud lenni. Az ország nagyobb része domb és hegyvidék – ugyanakkor bárhol járunk, közel vagyunk a tengerhez –, ezért a nálunk látott hatalmas gabonamezők nem jellemzőek. Mindenfelé oliva, szőlő és citrusféléket látunk, amellyel az európai piac fő ellátója. Konyhájukban meghatározó szerepe van a paradicsomnak, melyből levest és egyszerű szószokat készítenek, melyet aztán sokféle módon felhasználnak. Ezeket akár télen is termesztik hatalmas fóliasátrakban vagy üvegházakban. Desszertjeik a mi szájízünknek talán túl édesnek tűnnek, ugyanakkor egyszerűen elkészíthetőek. Elég egy kis liszt, joghurt, olaj, néhány szem dió vagy mandula és jó sok méz. Rengeteg méz. Szigetei szinte megszámlálhatatlanok, amelyeken a kitűnő klímájuknak, egyes régészeti emlékeiknek köszönhetően főleg az idegenforgalomból élnek. Az ország kikötői egyben Európa kapui is. Ezek nem minden esetben a legszebb látványosságok, konténer – és tankerhajók, hal valamint olajszag terjeng a levegőben, ráadásul általában az ipar is általában ezekbe a nagy kikötőkbe összpontosul. Szerencsés helyzetben vagy, ha megtanulod az ország nyelvét, hiszen ezzel rögtön 450 millió potenciális beszélgetőpartnered akad, akik anyanyelvükként beszélik ezt a nyelvet. Az ország etnikailag tulajdonképpen homogén, bár az utóbbi pár évtizedben rengeteg bevándorló érkezett főleg Afrikából. Nyelvük az egyik legősibb európai nyelv – bár az elmúlt 3000 évben sokat változott – és megkülönbözteti a legtöbb európai nyelvtől, hogy más írásjeleket használnak. Több őshonos nemzetiség is él az országban – a bevándorlók mellett –, akik széleskörű önkormányzattal rendelkeznek. A lakosság kb. 20%-át kitevők pár éve még az elszakadásukat is felvetették. Egy másik – 1% körüli – nemzetiség korábban szintén harcolt a függetlenségéért, itt alakult meg a hírhedt ETA nevű terrorszervezet is, amely mára letette a fegyvert.
A lakosság döntő része katolikus, itt a kora-újkorban nem tudott erőre kapni a protestantizmus. Saját ortodox egyházzal rendelkezik és a felmérések szerint Európa legvallásosabb országának tekinthető.
Az elmúlt évtized egy gazdasági mélyrepülés volt az országnak, hiszen az egy főre jutó GDP a háromnegyedére zuhant vissza, a fiatalok körében pedig óriási a munkanélküliségi ráta. A helyzetet súlyosbítja, hogy az igazán magas képzettséget igénylő munkahelyek főleg a főváros környékén összpontosulnak, így erőteljes a belső vándorlás. A koronavírus okozta leállást ráadásié komolyan megsínyli az ország idegenforgalma. A kieső bevételeket elképzelhető, hogy újabb hitelekkel próbálják majd pótolni, amely tovább súlyosbíthatja az ország eladósodottságát.

A következő bejegyzések a közösségi médiából Cholnoky Jenő afrikai utazásáról tudósítanak. Nektek az lesz a dolgotok, hogy ezek alapján rajzoljátok meg Cholnoky Jenő útját a kapott térképen. Minden egyes állomáshoz írjátok be az éghajlatot és röviden jellemezzétek. Ezt az utat a kapott google drive-ban is írjátok be úgy, hogy a címek a dátumok legyenek.

1. állomás

2. állomás

3. állomás

4. állomás

5. állomás

6. állomás

7. állomás

8. állomás

Alkossatok 3 fős csoportokat és osszátok ki egymás között a feladatokat úgy, hogy 45 perc alatt elkészüljetek. Használjátok segédeszközként a tankönyvet és az atlaszt, illetve a telefonotokat.

1. A CIA Factbook (https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/ ) oldalán keressétek meg, hogy a szomszédos országokban hány magyar nemzetiségű ember él. Ezt táblázatos formában írjátok ki úgy, hogy az egyik oszlop az ország, a másik a néprajzi táj neve, a harmadik pedig a számuk.

                                                                              Székely zászló

2. Mutassátok be vázlatos formában hogyan kötődnek a magyarokhoz a következő történelmi tájak: Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Partium, Délvidék. 
A vázlatodban térj ki a természeti környezetre, nevezd meg az atlasz alapján azokat a tájakat, ahol a magyarok élnek, majd azokra a társadalmi-kulturális tényezőkre, amelyekkel jól jellemezhető az adott közösség.  Keressetek információkat az interneten arról, hogy milyen az életük a határon túl élő magyaroknak. Pl. hasonlítsátok össze a magyar egy főre jutó GDP-t a szomszéd országokéival vagy nézzetek utána azoknak a problémáknak, amelyekkel jelenleg küzdenek (pl. székely autonómia törekvések, kárpátaljai nyelvhasználat, iskolák).

A vázlat végén nevezzétek meg a forrásaitokat is!

A következő feladatok megoldására kb. 30 percetek maradt. Dolgozzatok csapatban, előbb tekintsétek át az összes feladatot, majd tetszőleges munkamódszerrel készítsétek el őket. A kérdéseknél a dőlt betűs rész nem kötelező elem, de a történészeknek meg kell próbálni a pontokért!

1. feladat

„Az országgyűlési határozat – hála a nevezett uralkodócsalád magatartásának, hogy a báró Jellačić horvát bán által eleinte saját szakállára kezdett polgárháborúban Magyarország ellen foglalt állást – saját nemzeti érzésemmel tökéletesen megegyezett, de mint ezt az elnöknek már Gödöllőn óva intve kifejtettem, a legközönségesebb állambölcsesség, de még az okos magyar honszeretet ítélőszéke előtt sem állhatott meg; régi ezredeink és kivált hadseregünk régi tisztjeinek dinasztikus érzülete pedig ezt a határozatot végképp nem igazolta, pedig éppen rájuk hárult volna a feladat, hogy nemcsak Magyarországon belül, hanem azon kívül is érvényt szerezzenek neki.” (Görgei Artúr: Életem és működésem II. könyv 6. fejezet)

Fogalmazzátok meg néhány mondatban, hogy melyik országgyűlési határozatra utal Görgei és mit gondolt róla. Utaljatok a határozat tartalmára is, vizsgáljátok meg, hogy miért van ellentmondás van Görgei személyes véleménye és aközött, ahogy hadvezérként értékelte a határozatot. Akár ti is értékelhetitek az akkori eseményeket eljátszva a gondolattal, hogy ti mit tartottatok volna helyes lépésnek.

2.  feladat. Az alábbiakban egy twitter bejegyzést láthattok, aminek a lényege, hogy az oldal tulajdonosa korlátozott hosszúságú bejegyzéseket tegyen közzé a követői számára. Fejtsétek meg a bejegyzést.

a; Mit jelent a #örökbarátság és ki lehet a család régi barátja? Mi köze ennek a szabadságharchoz?

3. feladat. Keress összefüggést a képen látható személy és az alábbi szavak között. Alkoss mondatokat. Az se baj, ha az egészet egy összefüggő fogalmazásba foglalod.

Lengyelország; Petőfi;  muszlim; Erdély; cár

Talán ti is elgondolkodtatok már azon, hogy mit jelentenek azok a szavak, amelyekkel a politikusok sokszor egymást címkézik, vagy egy-egy szülői beszélgetés tett kíváncsivá. De akár foglalkoztál már ezzel a kérdéssel, akár nem, pár év múlva te is szembekerülsz a politikával és csak úgy tudsz majd megalapozott döntéseket hozni, ha tisztában vagy a legfontosabb fogalmak jelentésével.

Ha egy konzervatív katolikus gondolkodót kérdezel a liberalizmusról, akkor ezt az eredményt kapod

Fontos tisztázni, hogy ez a bejegyzés csak egy rövid, áttekintő képet ad a legnépszerűbb világnézetekről. Ha többre vagy kíváncsi, mindenképpen kutass a megbízható szakirodalmakban. A bejegyzés végén ezek közül ajánlok egyet.

A  szocializmus

Talán a „legelhasználtabb” politikai ideológia, mert sokan a Szovjetunióban megvalósult rendszerrel azonosítják. Valójában a szocializmus az a nézetrendszer, amely az egyéni érdekek (individualizmus) elé helyezi a közösség jólétét (kollektivizmus). Ez a gondolat már Karl Marx előtt megjelent, de tény, hogy a német filozófus volt a legnagyobb hatással a későbbi szocialista gondolkodókra. Félreértésekre adhat okot, hogy a szocializmus egyszerre egy gazdasági program és egy politikai nézetrendszer is.

              A mai európai szocialista pártok többsége elfogadja a demokráciát (szociáldemokraták), nem kívánja eltörölni a magántulajdont, de a vagyon „igazságosabb” elosztásában hisz. Nem csak a jogi egyenlőséget tartja fontosnak (mint a liberálisok), hanem arra is törekednek, hogy a vagyont minél egyenlőbben osszák el. Kulcsszavuk a szolidaritás (közösségvállalás), ezért gazdagabb polgárokkal magas adót fizettetne, amiből a közösségi szolgáltatásokat (oktatás, egészségügy) fejlesztené és a szegényebb rétegek életszínvonalát emelné. Általában a mélyreható és gyors társadalmi reformok hívei.

A liberalizmus

Gyökerei a felvilágosodásig nyúlnak vissza. A liberálisok abban hisznek, hogy az ember szabadon hozhat döntéseket és ezekben senki nem korlátozhatja, hacsak nem sérti vele egy másik ember szabadságát (tehát ők sem a korlátlan szabadság hívei). Nincs megfellebbezhetetlen tekintély és a hagyományok nem állhatják útját a fejlődésnek. A szocialistákkal ellentétben úgy gondolják, hogy nem szükséges állami beavatkozás ahhoz, hogy elérjük a közösség boldogulását, mert ha az embereket hagyjuk szabadon tevékenykedni, akkor az önmagától bekövetkezik. Ezért ők elvetik az erős államot (veszélyes az egyén szabadságára) és szerintük nincs szükség a gazdagok magasabb adóztatására sem, mert azzal csak a vállalkozó kedvűeket büntetik. A szabadságjogok minél szélesebb kiterjesztésében és a korlátozások lebontásában hisznek, ezért támogatják manapság a nők teljes egyenjogúságát, a homoszexuálisok közötti kapcsolatok elismerését (akár a házasságkötésüket is) vagy a vámok eltörlését és az országok közötti vándorlás megkönnyítését.

A konzervativizmus

Sokan a „maradiság” szinonimájának tartják, hibásan. A mai konzervatívok fontosnak tartják a kivívott szabadságjogok megvédését, a magántulajdon „szentségét” ők is elismerik és gazdasági programjuk is nagyon hasonló a liberálisokéhoz, bár egyes konzervatívoké inkább a szolidaritásra épít (keresztényszocialisták), ami inkább a szocialisták sajátja. Ugyanakkor fontosnak tartják a hagyományok megtartását (Isten, Haza, Család), a tekintélytiszteletet és csak óvatos társadalmi reformokra hajlandóak. Ezért is hívhatjuk őket a "fontolva haladóknak". Ők azok, akik általában elvetik a különféle "izmusokat", mert a fennálló rend megtartására törekednek. A társadalom alapjának a családot tartják (ami egy férfi és egy nő kapcsolata lehet) és társadalmi programjukat sokszor a vallásból (zsidó-keresztény hagyományok) vezetik le. 

Ha jobban érdekel a téma, akkor áttekintő képet adhat a Töriblog.

http://tortenelemcikkek.hu/node/237

Ha ennél is jobban elmélyednél a témában, akkor ajánlom Gyurgyák János: Mi a politika c. könyvét.

Figyeld meg a születési és a halálozási ráta alakulását Magyarországon és válaszolj a kérdésekre!

a; Meddig beszélhetünk Magyarország esetében természetes szaporodásról?

b; Mi okozhatta a '70-es évek közepén a kiugró születésszámot?

Hasonlítsd össze a következő ábrát a tankönyv 72. o. 6.6-os ábrájával. Milyen összefüggéseket tudsz levonni az iskolázottság és a nők által vállalt gyermekek száma között? 

Gondolkodjatok el, hogy milyen mutatót kellene még találni, ami alátámasztja a feltételezéseteket!

A második világháború után Európa számos országában előtérbe került a "gondoskodó állam" gondolata. Ezen jóléti modell szerint az állam a polgárainak magas színvonalú oktatási, egészségügyi és szociális ellátást biztosít úgy, hogy közben a társadalmi különbségek csökkentésére is törekszik. 

Ezek a demokratikus országok az életszínvonal folyamatos emelkedésével bebizonyították a keleti blokk országainak, hogy a kapitalista országok is képesek megfelelően - sőt, sokkal jobban - gondoskodni a saját "munkásosztályaikról". 

A jóléti államok egyik leggyakrabban emlegetett "mérőszáma" az egészségügyi kiadások mértéke. A következő két ábrán először a teljes kormányzati kiadások (költés) arányában láthatjátok, hogy mennyit költ néhány ország az állami egészségügyre (ebben a magánellátás nincs benne), majd azt, hogy egy főre átlagosan mekkora egészségügyi kiadás jut (amerikai dollárban). 

Teljes állami kiadás (100%) arányában. (Forrás: Világbank)

       (Forrás: Világbank)

A két ábrát tanulmányozva azt hiszem már ti is kitaláltátok, hogy hol nem jó kórházba kerülni egy beszakadt körömmel és be tudnátok jelölni az ún. jóléti államokat.

Ezek az országok az oktatási kiadásokban is élenjáróak. Norvégia például az éves GDP több, mint 7%-át költi oktatásra, miközben Magyarország az EUROSTAT adatai szerint kb. 5%-ot. 

Ha a Világbank statisztikái között (data.worldbank.org) az egy főre jutó GDP adatokat megnézitek, akkor további összefüggéseket fogsz találni.

Felmerülhet a kérdés, hogyan fizetik ezeket a kiadásokat? Sok adottság mellett tudni kell, hogy ezekben az országokban az emberek sok adót fizetnek. Az adók kivetésénél viszont figyelnek arra, hogy ki mennyire bírja a terheket. Egy Norvégiában dolgozó alacsony jövedelmű konyhai kisegítő például minimális mértékű adót fizet, de egy jól kereső bankár viszont a fizetésének akár a 45%-át is befizeti adóként. Ezt hívják progresszív adózásnak, aminek a lényege, hogy minél többet keres valaki, annál nagyobb mértékű adó vonatkozik rá.

A norvégok ezek után még azt is megtehetik, hogy júniusban nem kell adót fizetni, decemberben pedig csak az adó felét kell befizetni (bár ezt az év többi részében pótolják). Hogy miért? A norvég állam úgy gondolja, hogy az állampolgár nyáron csak menjen nyaralni, decemberben pedig vegyen ajándékot a családnak, majd ettől boldog lesz. Ha pedig boldog, akkor szívesebben dolgozik majd az év hátra lévő részében és nem azon morog, hogy nincs pénze hajókirándulásra. Ausztriában hasonló okokból van 13. és 14. havi fizetés.

Na, ugye milyen szörnyű helyek vannak a világban?

1944 kora-tavaszán kis számú, ám annál fontosabb német különítmény érkezik a Svábhegyre. Kinézik maguknak a jó levegőjű és festői panorámát nyújtó Karthauzi és Evetke utcában épült, és szállóként működő villákat, majd itt rendezik be főhadiszállásukat. A Karthauzi u. 4/A (akkori nevén Majestic szálloda) legfontosabb lakója nem más lesz, mint Adolf Eichmann SS Obersturmbannführer. 

Eichmann 1944-ben innen vezényelte le 437 000 magyar zsidó haláltáborba (döntően Auschwitzba) deportálását mindössze hat hét alatt. Ilyen tempóban ez az óriási "logisztikai" munka nem valósulhatott volna meg a magyar hatóságok készséges közreműködése nélkül. Ezért is dolgozott együtt Ferenczy László csendőr ezredessel, aki szintén a szállóban lakott. 

Az utcában álló villák szinte mindegyike kötődik valahogyan a német megszálláshoz és a népirtáshoz. Lejjebb, az Evetke utcában rendezkedett be a Gestapo és az SD (Sicherheitsdienst - Biztonsági Szolgálat), illetve a magyar Államvédelmi Rendészet. Ide hozták "kihallgatásra" a politikai foglyokat és állítólag még ma is áll az a faház, ahol egyes elítélteket fogvatartottak. 

Egyik leghíresebb fogoly a kor egyik legszebb és legkedveltebb színésznője, a mindössze 33 éves Karády Katalin volt. A német megszállás után dalait letiltották a rádióban, mondván, hogy "idegenek a magyar lélektől", mert nem buzdít eléggé a hazáért való önfeláldozásra. Felmerült, hogy kapcsolatot tart az ellenséggel és üldözötteket bujtat.

Miután a Gestapo áprilisban letartóztatta, több napig kínozták (fogait is kiverték) a Svábhegyen azért, hogy bevallja milyen kapcsolatai vannak az ellenállókkal. 

Karády a kiszabadulása után is folytatta az embermentést, előfordult, hogy ékszereit adta oda a nyilasoknak emberi életekért cserébe. Így mentett meg egy gyerekcsapatot is, akiket a Dunába akartak lőni.

A háború után idegösszeomlást kapott, mikor megtudta, hogy vőlegénye az orosz fogságban meghalt. Pár évvel később az újabb diktatúra nyomása miatt végleg elhagyta az országot és Amerikában telepedett le.

Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után a kormányzó politikai mozgástere erősen beszűkült, bár a későbbi események is mutatják, hogy nem szűnt meg teljesen. 

Ekkorra már nyilvánvalóvá vált, hogy a németek nem nyerhetik meg a háborút és miután Románia augusztus végén átállt a szovjetek oldalára, az a veszély fenyegetett, hogy Magyarország is hadszíntérré válik. Horthy ekkor leváltotta Sztójay Dömét - helyére Lakatos Gézát nevezve ki -  és titokban követeket küldött a szovjetekhez, hogy tárgyaljanak az ország háborúból való kilépéséről. A tárgyalásról azonban a németek is értesültek és azonnal léptek.

Októberben az alföldi harcokba vezényelt 503-as nehézpáncélos osztályt Budapestre irányította Hitler, hogy megakadályozza Magyarország kilépését a háborúból. A királytigrisek begurultak a Várba, miközben a németek elrabolták a kormányzó életben maradt fiát, hogy megzsarolhassák. Ekkor készült az a híres kép is, amelyen egy német királytigris látható a Kapisztrán téren, a háttérben a Mária Magdolna-templommal.

A fenti körülmények, illetve és a határozottság hiánya miatt Horthy Miklós október 15-i bejelentését tehát ("Ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk és velük szemben minden ellenségeskedést beszüntetünk") nem követte a fegyvernyugvás. Az Úri utca 64. alatt lévő német követség vendégszeretetét élvező Szálasi Ferencet előbb álruhában kijuttatták a Várat védő testőrség zárlata alól, majd Lakatos miniszterelnök utasítására a testőrök felszedték a Bécsi-kapunál lévő aknazárat, utat engedve a német tankoknak és Szálasinak, akit Horthy kinevezett miniszterelnöknek.

Az ország Hitler és magyar csatlósainak (a katonai vezetők jelentős része és a nyilasok) akarata szerint tovább harcolt a németek oldalán, Budapest felé pedig viharfelhőként közeledett a szovjet hadsereg. Három hét múlva feltűntek az első ellenséges páncélosok az elővárosokban, ezzel kezdetét vette a II. világháború egyik leghosszabb városostroma, megpecsételve Közép-Európa legszebb fővárosának a sorsát. 

Karácsonyra a szovjet-román csapatok teljesen bekerítették a várost, majd megindult a küzdelem házról-házra. Január 18-án előbb elesett Pest, Buda viszont egészen február 11-ig kitartott. Ekkor indult meg az egész háború egyik legértelmetlenebb küldetése, a főként német védők kitörése a Bécsi-kapun át a Széna/Széll Kálmán tér felé, amely során mindössze a katonák 2%-a tudta áttörni a szovjet ostromgyűrűt és érte el a saját csapatokat.