Talán ti is elgondolkodtatok már azon, hogy mit jelentenek azok a szavak, amelyekkel a politikusok sokszor egymást címkézik, vagy egy-egy szülői beszélgetés tett kíváncsivá. De akár foglalkoztál már ezzel a kérdéssel, akár nem, pár év múlva te is szembekerülsz a politikával és csak úgy tudsz majd megalapozott döntéseket hozni, ha tisztában vagy a legfontosabb fogalmak jelentésével.

Ha egy konzervatív katolikus gondolkodót kérdezel a liberalizmusról, akkor ezt az eredményt kapod

Fontos tisztázni, hogy ez a bejegyzés csak egy rövid, áttekintő képet ad a legnépszerűbb világnézetekről. Ha többre vagy kíváncsi, mindenképpen kutass a megbízható szakirodalmakban. A bejegyzés végén ezek közül ajánlok egyet.

A  szocializmus

Talán a „legelhasználtabb” politikai ideológia, mert sokan a Szovjetunióban megvalósult rendszerrel azonosítják. Valójában a szocializmus az a nézetrendszer, amely az egyéni érdekek (individualizmus) elé helyezi a közösség jólétét (kollektivizmus). Ez a gondolat már Karl Marx előtt megjelent, de tény, hogy a német filozófus volt a legnagyobb hatással a későbbi szocialista gondolkodókra. Félreértésekre adhat okot, hogy a szocializmus egyszerre egy gazdasági program és egy politikai nézetrendszer is.

              A mai európai szocialista pártok többsége elfogadja a demokráciát (szociáldemokraták), nem kívánja eltörölni a magántulajdont, de a vagyon „igazságosabb” elosztásában hisz. Nem csak a jogi egyenlőséget tartja fontosnak (mint a liberálisok), hanem arra is törekednek, hogy a vagyont minél egyenlőbben osszák el. Kulcsszavuk a szolidaritás (közösségvállalás), ezért gazdagabb polgárokkal magas adót fizettetne, amiből a közösségi szolgáltatásokat (oktatás, egészségügy) fejlesztené és a szegényebb rétegek életszínvonalát emelné. Általában a mélyreható és gyors társadalmi reformok hívei.

A liberalizmus

Gyökerei a felvilágosodásig nyúlnak vissza. A liberálisok abban hisznek, hogy az ember szabadon hozhat döntéseket és ezekben senki nem korlátozhatja, hacsak nem sérti vele egy másik ember szabadságát (tehát ők sem a korlátlan szabadság hívei). Nincs megfellebbezhetetlen tekintély és a hagyományok nem állhatják útját a fejlődésnek. A szocialistákkal ellentétben úgy gondolják, hogy nem szükséges állami beavatkozás ahhoz, hogy elérjük a közösség boldogulását, mert ha az embereket hagyjuk szabadon tevékenykedni, akkor az önmagától bekövetkezik. Ezért ők elvetik az erős államot (veszélyes az egyén szabadságára) és szerintük nincs szükség a gazdagok magasabb adóztatására sem, mert azzal csak a vállalkozó kedvűeket büntetik. A szabadságjogok minél szélesebb kiterjesztésében és a korlátozások lebontásában hisznek, ezért támogatják manapság a nők teljes egyenjogúságát, a homoszexuálisok közötti kapcsolatok elismerését (akár a házasságkötésüket is) vagy a vámok eltörlését és az országok közötti vándorlás megkönnyítését.

A konzervativizmus

Sokan a „maradiság” szinonimájának tartják, hibásan. A mai konzervatívok fontosnak tartják a kivívott szabadságjogok megvédését, a magántulajdon „szentségét” ők is elismerik és gazdasági programjuk is nagyon hasonló a liberálisokéhoz, bár egyes konzervatívoké inkább a szolidaritásra épít (keresztényszocialisták), ami inkább a szocialisták sajátja. Ugyanakkor fontosnak tartják a hagyományok megtartását (Isten, Haza, Család), a tekintélytiszteletet és csak óvatos társadalmi reformokra hajlandóak. Ezért is hívhatjuk őket a "fontolva haladóknak". Ők azok, akik általában elvetik a különféle "izmusokat", mert a fennálló rend megtartására törekednek. A társadalom alapjának a családot tartják (ami egy férfi és egy nő kapcsolata lehet) és társadalmi programjukat sokszor a vallásból (zsidó-keresztény hagyományok) vezetik le. 

Ha jobban érdekel a téma, akkor áttekintő képet adhat a Töriblog.

http://tortenelemcikkek.hu/node/237

Ha ennél is jobban elmélyednél a témában, akkor ajánlom Gyurgyák János: Mi a politika c. könyvét.