Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után a kormányzó politikai mozgástere erősen beszűkült, bár a későbbi események is mutatják, hogy nem szűnt meg teljesen. 

Ekkorra már nyilvánvalóvá vált, hogy a németek nem nyerhetik meg a háborút és miután Románia augusztus végén átállt a szovjetek oldalára, az a veszély fenyegetett, hogy Magyarország is hadszíntérré válik. Horthy ekkor leváltotta Sztójay Dömét - helyére Lakatos Gézát nevezve ki -  és titokban követeket küldött a szovjetekhez, hogy tárgyaljanak az ország háborúból való kilépéséről. A tárgyalásról azonban a németek is értesültek és azonnal léptek.

Októberben az alföldi harcokba vezényelt 503-as nehézpáncélos osztályt Budapestre irányította Hitler, hogy megakadályozza Magyarország kilépését a háborúból. A királytigrisek begurultak a Várba, miközben a németek elrabolták a kormányzó életben maradt fiát, hogy megzsarolhassák. Ekkor készült az a híres kép is, amelyen egy német királytigris látható a Kapisztrán téren, a háttérben a Mária Magdolna-templommal.

A fenti körülmények, illetve és a határozottság hiánya miatt Horthy Miklós október 15-i bejelentését tehát ("Ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk és velük szemben minden ellenségeskedést beszüntetünk") nem követte a fegyvernyugvás. Az Úri utca 64. alatt lévő német követség vendégszeretetét élvező Szálasi Ferencet előbb álruhában kijuttatták a Várat védő testőrség zárlata alól, majd Lakatos miniszterelnök utasítására a testőrök felszedték a Bécsi-kapunál lévő aknazárat, utat engedve a német tankoknak és Szálasinak, akit Horthy kinevezett miniszterelnöknek.

Az ország Hitler és magyar csatlósainak (a katonai vezetők jelentős része és a nyilasok) akarata szerint tovább harcolt a németek oldalán, Budapest felé pedig viharfelhőként közeledett a szovjet hadsereg. Három hét múlva feltűntek az első ellenséges páncélosok az elővárosokban, ezzel kezdetét vette a II. világháború egyik leghosszabb városostroma, megpecsételve Közép-Európa legszebb fővárosának a sorsát. 

Karácsonyra a szovjet-román csapatok teljesen bekerítették a várost, majd megindult a küzdelem házról-házra. Január 18-án előbb elesett Pest, Buda viszont egészen február 11-ig kitartott. Ekkor indult meg az egész háború egyik legértelmetlenebb küldetése, a főként német védők kitörése a Bécsi-kapun át a Széna/Széll Kálmán tér felé, amely során mindössze a katonák 2%-a tudta áttörni a szovjet ostromgyűrűt és érte el a saját csapatokat.